10+1 érdekes tény a sarki fényről

Itt az ősz, ami nemcsak az iskola kezdetét jelenti, hanem a sarki fény megfigyelésének időszakát is. Sokan hallottak már az északi fényről, de nem tudják, hogy mi is ez pontosan, mikor és hol látható.

Íme 10+1 érdekesség, amit az északi fényről tudni érdemes.

    1. A sarki fény az északi féltekén aurora borealis, míg a délin aurora australis néven ismert.
    1. A jelenséget a napból kitörő részecskék okozzák, melyek a mágneses pólusoknál a légkörbe érve összeütköznek az oxigén és nitrogén atomokkal.
    1. Az északi fény színe az összeütközött atomoktól függ: oxigénnel ütközve zöld vagy narancsos-piros, nitrogénnel pedig kék vagy piros fény látható.
    1. Az aurora nem egy statikus fénycsóva az égbolton, hanem egy folyamatosan változó, mozgó, tekergőző, fényesedő, halványuló színkavalkád.
    1. Sarki fény egész évben van, de nyáron a skandináv éjszakák (ún. fehér éjszakák időszaka) nem elég sötétek ahhoz, hogy a fény látható legyen.
    1. Az aurora megfigyelésére ősztől tavaszig a felhőmentes, hideg éjszakák a legalkalmasabbak leginkább éjjel 10 és hajnali 3-4 óra között.
    1. Északi fény nemcsak a Földön, hanem más bolygókon is megfigyelhető. (pl Mars, Jupiter, Szaturnusz, Neptunusz és Uránusz)
    1. A naptevékenység 11 éves cikluson megy keresztül, aminek csúcspontján (jelenleg ebben az időszakban vagyunk) a sarki fény fényesebb és gyakoribb jelenség az égbolton.
    1. Többen állítják, hogy a sarki fény észlelésekor suhogó vagy ropogó hangot is hallottak. Azonban még senki nem tudott hangfelvételt készíteni róla. Jelenleg is folynak a kutatások ennek bizonyítására.
    1. Nagy ritkán a mi szélességi körünkön is megfigyelhető: Magyarországon 2003. novemberében láttak sarki fényt a Pilis felett.


10+1. Az inuitok (eszkimók) azt hitték, hogy a sarki fény az általuk elejtett állatok lelke.

nyomtatás