Feröer-szigetek

Zöld ösvényeken az Atlanti-óceán szigetvilágában

DÁTUM:
2020. 07. 13. – 22.

IDŐTARTAM:
10 nap

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ:
2020. 07. 10.

JELLEG:
külföldi gyalogtúra

ÁTLAGOS NEHÉZSÉGI FOK:
***

STÁTUSZ:
lejárt túra

Miért épp a Feröer?

Egy, a turisták által még felfedezetlen „Paradicsom” esetében – főként, ha az Európa szélén található – a Természet szerelmeseit nem kell nagyon ösztökélni…

Az Atlanti-óceánban úgy tündököl ez a 18 sziget, mint acélszürke estélyi ruhán egy csiricsáré, zöldes-arany bross…. A kontinensünkhöz tartozó, mégis távolinak tűnő helyek egyikét keressük fel. Olyan világot, melyet nehéz megtalálni a térképeken, s így (még) nincs nagy nyilvánossága. Pedig a Feröer szigetei hosszúkás alakjukkal, karakteres, hegyes felszínükkel, csipkézett partvonalaikkal semmihez sem hasonlítható látványt nyújtanak – e szigetvilágot légi felvételekről pikk-pakk fel lehet ismerni!

A jellemző növények errefelé a fű, a sás, a moha és a zuzmó. Azt a néhány fiatal fát, amely a házak körül “éldegél”, nagy becsben tartják – gyakorlatilag név szerint ismeri őket mindenki…  Virágokat inkább csak kertekben találunk, ahol a mindenütt felbukkanó juhok nem érik el azokat… A partok feletti sziklákon madarak nyüzsögnek, az áprilistól augusztus elejéig tartó költési időszakban az 1 km2-re eső madarak száma a Feröeren a legnagyobb a világon! Közel 400 faj fordul meg hosszabb-rövidebb időre e szélsőségektől mentes éghajlatú (0 °C-nál nemigen van hidegebb, 15 °C-nál ritkán mérnek melegebbet) szigetvilágban… A sokak számára a legkedvesebb, legaranyosabb tengeri madárnak tartott lundák közül például több mint 500 000 (!) pár fészkel a feröeri füves-sziklás hegyfalakon… Amúgy egész évben szép számmal látni errefelé madarakat: 49 madárfaj állandó jelleggel a Feröeren él…

10 nap alatt 8 szigetet keresünk fel, miközben a szállásunk végig egyazon helyen lesz. Csillagtúra-szerű programunkat rugalmasan (az igen változékony időjárásra figyelve) “kezeljük”…

A Feröer-szigetek tagjait általában egy, néha kettő (ritkán kettőnél több) sárkánytaréj-szerű, zöld hegyvonulat alkotja…. Ezeket évezredekkel ezelőtt a jégtakaró, ma a partjaiknak nyugtot sosem hagyó óceán alakítja… Hol fűrészfogas a “hátuk”, hol viszont épp csak meghagyott rajtuk a jégkorszak pár ég felé mutató sziklatűt... A zömükben egymáshoz közeli szigeteket fémesen csillogó fjordok választják el szomszédaiktól. Reggelente e fenséges tengerágak gyakran “húznak össze” páraköntöst magukon. A felhőzet – lévén az Atlanti-óceán közepén vagyunk – amúgy is gyorsan változik errefelé… Az időjárás is… A nyár a legszárazabb évszak, olyankor “feröeri viszonylatban” gyakran süt a nap! (Süt pár percet vagy pár órát, aztán felhő takarja el, aztán megint süt, majd esik egy kis eső, de hamarosan újra napsütés ragyogja be a tájat…)  A Feröeren folyamatosan jönnek-mennek a párával telt légtömegek, így ha egy kilátóponton esetleg épp nem süt a nap, általában elég 5-10 percet várnunk, hogy a “fehér paplanból” valahol újra kikukucskáljon egy napsütötte orom….

A meredek hegyoldalakban vezető túráink során felfelé gyakran fogunk meg-megállni Egyrészt a látvány miatt – mert rendre érdemes lesz visszatekinteni -, másrészt szuszogni egyet… Feröeren a tengerből 600-800 méterre kiemelkedő földdarabok egyik oldala rendszerint járhatatlan (300-600 méteres, szinte függőleges sziklafalak “követelik meg a tiszteletet”), ám a másik oldaluk a “birkák birodalma”, s az ott, a dús fűben vezető csapásaikat követjük majd mi is, mert “jó helyekre” vezetnek… És változatos magasságokba… Hol felhők fölé, a vulkanikus eredetű hegytömeg letöredezett pereméig, hol lapályra, ahol egy a Skót-Felföldet idéző, sejtelmes miliőjű hegyi tó bújik meg, hol pedig a sziget felhőket “kibökő” egyik csúcsáig Bárhol is lesz egy-egy gyalogtúránk “végállomása”, tuti, hogy olyan látványban, olyan térélményben lesz részünk, amely értelmet ad fáradozásainknak…

Bakancsos kalandjaink másik része tengerparti terepeken zajlikPatakátkelésekkel tarkított túráink célpontjai között  fehér lófarokként a szürke hullámokba “lógó” vízesések éppúgy lesznek, mint abráziós szirtek vagy abráziós barlangok.  A “legbátrabbakká” apály idején válunk majd … Amint az óceán vize érezhetően “visszavonul”, a tengerszinten bárhol felbukkanhatunk: sziklamedencés hullámtereken, csigaforgatóktól mozgalmas, homokos öblökben és buja legelőkről alárohanó, zúgó patakok torkolatánál egyaránt…

A Feröer-szigetcsoportot 2015-ben a National Geographic olvasói – egy kevéssé ismert, felfedezésre váró úti célokból összeállított listát böngészve – Földünk 3. legvonzóbb “bakancslistás helyének” választották! Sok tízezren szavaztak. Ennyi ember pedig már ritkán szokott tévedni…

Túravezető

Kazal Ervin

Egyetemi kirándulások, majd pedagógusi és baráti körben tett túrák különcnek tartott „hegy-örűltjeként” szerettem bele a túrázásba – úgy 25-30 évvel ezelőtt… tovább

Feliratkozás hírlevélre

Szeretnél első kézből értesülni híreinkről, programjainkról, akcióinkról?

Kiemelt túrák

DÁTUM: 2020. 07. 13. – 22.
IDŐTARTAM: 10 nap
SZÜKSÉGES SZABADNAPOK: 8 nap
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2020. 07. 10.
RÉSZVÉTELI DÍJ TÖRZSUTASAINKNAK (4. TÚRA UTÁN): 280 000 Ft
RÉSZVÉTELI DÍJ LEENDŐ TÖRZSUTASAINKNAK: 300 000 Ft
FÖLDRÉSZ: Európa
ORSZÁG: Dánia
UTAZÁS MÓDJA: repülőgép + kisbusz, személyautó
CSOPORT LÉTSZÁM: 6–7 fő
SZÁLLÁS: 9 éj egy kisvárosban vagy halászfaluban, vendégházban, 2-3 fős szobákban (összkomfort: fürdőszoba, WC, felszerelt konyha, ebédlő, nappali)
ÁTLAGOS NEHÉZSÉGI FOK: ***

A térkép az egér görgőjével vagy a + – jelekre kattintva zoomolható, illetve a jobb felső sarokban levő „keret” ikonra kattintva teljes képernyőre nagyítható.
Fontos tudnivalók
  • A részvételi díj tartalmazza a szállást, a szigeteken való autózás költségeit, a túravezetést valamint a szervezés költségeit.
  • Nincs benne az árban a Bécs – Feröer – Bécs repülőjegy, a Bécs-reptérre való kijutás (ill. a reptérről való hazajutás), az ellátás és a biztosítások (sztornó- ill. utas-).
  • A túra önellátó, a szálláson a főzéshez felszerelt konyha áll rendelkezésünkre. Bevásárlásra naponta biztosítunk időt, míg beülni valahova egy meleg ételre kétnaponta lesz mód.
Hasznos megjegyzések
  • A túra a feröeri Vágar Airport elől indul július 13-án 11:30-kor, és ugyanott ér véget július 22-én 10:30-kor.
  • A repülőjegyek ára illetékekkel együtt várhatóan 130e Ft lesz. (A jelenleg javasolt repülési útvonalat a részletes programban találod meg!)
  • A repjegyeket a résztvevőknek maguknak kell intézni. Kérésedre megadjuk partnerünk, az Atlantic Fly repjegy-iroda elérhetőségeit, s ők hipp-hopp fognak neked segíteni.
  • A repjegyeket csak a Cintotól kapott – e témában írt – email-értesítést követően vásárold meg!
Felszereléslista

A túrához a frissített felszereléslistát jelentkezést követően e-mailben elküldjük. Nézd meg a jellegzetes úticéljainkhoz javasolt felszerelés listákat a “Felszereléslisták” menüpontban.

„TOP10”

  • alkonyi fényekben Saksun tengerszorosánál (lagúna, vízesések, füves tetejű házak)
  • a “rekorder” Cape Enniberg tetején (Földünk legmagasabb tengerből kiemelkedő sziklafala)
  • kilátás a Slettaratindur-ról (882 m) (a lábunk előtt egész Feröer: hegy-sziluettek, fjordok és varázslatosan zöld patakvölgyek)
  • Kalsöy, az “alvó sárkány”(szigetfonal-panoráma, világítótorony, halászfalvak)
  • lundák között Mykines szigeten (“madárszikláin” félmillió(!) pár költ…)
  • a Múlafossur robaja (vize 60 méter magasból zuhan az Atlanti-óceánba)
  • Eidi kőzetcsodái, vízesése és sziklamedencéi (a színek és formák a vulkanikus múltról regélnek…)
  • túrák Vidöy abráziós szikláihoz és a Villingadalsfjall-re (841 m) (a legészakabbra fekvő szigeten várnak a legváltozatosabb terepviszonyok…)
  • az elszigetelt Tjörnuvik falu (szikla-amfiteátrum, birkák, homokpadok)
  • Sörvágsfjördur apálykor (partfutók, csigaforgatók, tükröződések)
  • Gásadalur színpompás sziklái és elképesztő zuhataga (mindez megspékelve a Mykinesfjördur lakatlan szigeteinek panorámájával)

0. és 1. nap

KIUTAZÁS I. (Bécs – Koppenhága) – szállás Koppenhágában – KIUTAZÁS II. (Koppenhága – Feröer-szigetek) – Eysturoy sziget, Kambsdalur – Varmakelda – Bordoy sziget, Klaksvík

A javasolt repülési útvonal júl. 12-ére: Bécs 17:35 – Koppenhága 19:20 (Austrian Airlines); júl. 13-ára: Koppenhága 10:00 – Vágar sziget 11:15 (SAS)

A TÚRA július 13-án 11:30 órakor a feröeri légikikötő elől indul!

Eysturoy szigete

túra a Kambsdalur-ban a Traelavatn-hez (a 360 m-en található – részben füves, részben sziklás partú – tavacska a sirályok, csigaforgatók és különféle ludak kedvelt pihenőhelye nyaranta…; a túra ráhangol a feröeri terepviszonyokra, egyúttal szép panorámákkal ajándékoz meg; T1***, 5 km, +/- 250 m) – Varmakelda (a Feröer-szigetek egyetlen meleg vizű forrása a tengerparton található; épp hogy bugyog, a “medencéje” pici, de feröeri…; amúgy max. a lábáztatás javasolt itt, mivel a víz hőfoka egész évben 17-18 °C…) – Nordragöta, Homestead Museum (e “mini skanzen” a XIX. századi feröeri otthonokat és használati tárgyakat mutatja be; BELÉPŐ) – autózás Bordoy szigetére, Klaksvík-ba

Szállásunk 9 éjszakára Klaksvík környékén lesz – a létszámunktól függően egy régi építésű, egyszerű, ám összkomfortos, vidéki házban vagy egy nagyobb, tágasabb, újabb építésű lakóházban.

2. nap

Vidoy szigete

Autózás Vidoy szigetére (egy hídon át érkezünk meg a Feröer legészakabbra fekvő szigetére…) – Vidoy hegyei és Vidareidi (a látványos díszletek között lapuló Vidareidi faluban és környékén nézelődünk; megragadhatja fantáziánkat például két nagy “gúla”, melyek közülük a nagyobb, a 841 m-es Villingadalsfjell, a Feröer 3. legmagasabb csúcsa) – túra a Bólsá-patak mentén a Villingadalsfjall-re (a falu fölött indul túraösvényünk: kezdetben a hegy oldalában születő patak mentén gyalogolunk; ahogy egyre feljebb jutunk, úgy bontakozik ki majd a Vidoy közelében “úszó” szigetek zöld formavilága, és a távolabbi földdarabok sziluettjei…; T2****, 8 km, +/- 900 m) – Cape Enniberg, 754 m (kevesen ismerik ahhoz képest, hogy ez Földünkön a legmagasabb tengerből kiemelkedő sziklafal; ha a Villingadalsfjall-ről “továbbsétálunk” É-i irányba, könnyedén eljuthatunk e nevezetes meredély tetejére; pereméről letekintve az épp 754 méterrel alattunk robajló Atlanti-óceánra különös érzések keríthetnek hatalmukba…)

3. nap

Bordoy szigete, Kunoy szigete

Bordoy szigete

Túra a Klakkur-ra (a Klaksvík feletti, 413 m magas hegy tetejére a Feröer egyik legnagyszerűbb kilátása reményében gyalogolunk fel; kb. 200 méter tszf. magasságig autóval tudunk eljutni, onnan pedig már csak egy laza séta a “csúcs” – természetesen “birkaösvényeken” és természetesen napsütésben; T3***, 2 km, +/- 200 m) – Múli (a pöttöm falu a Feröer települései közül az egyik legelmaradottabbnak számított az 1970-es évekig, nem hogy közút, de még áramvezeték se jutott neki; mára – hiába az országút – elnéptelenedett a hely, melynek régi házait nyaranta tulajdonosaik nyaralónak használják – olyankor egy-egy hétvégén akár 10(!) embert is össze lehetne Múli-ban számolni…) – séta a viking szárítókunyhókhoz (Múli határában érdemes 30-40 percet elbóklásznunk, hogy a Feröer legépebb állapotban fennmaradt, eredeti viking emlékeit megnézzük…) – túra az Árnafjördur felett (600 méteres hegyvonulatok közé bekúszó fjord, végében pici falu színes halászházakkal, csónakokkal; az itt szinte “bombaként” robbanó zöld színeket a hegyoldalak számos, nagy esésű patakjának látványos vízesés-fonatai törik meg…; T4***, 4 km, +/- 500 m)

Kunoy szigete

Kunoy falu és a Viðarlundin-erdő (a kopár, fátlan feröeri tájakhoz hozzászokó látogatót micsoda meglepetés fogadja itt!; 1914-ben többféle fafaj egyedeit telepítették az impozáns fekvésű, hihetetlen békéjű, útvégi kis falu, Kunoy fölé, a füves völgyoldalba, a 700 méteres csúcsok alól lesiető, két gyors folyású patak közötti területre; ez a pár száz négyzetméteres „erdő”, no meg a 146 fő által lakott falucskára annak fái közül nyíló kilátás még manapság is kuriózumnak számít, hozzájuk foghatót a Feröeren másutt nem találhatunk…; a szép esti fényekben bő 1 órát töltünk el bóklászással, „szemezgetéssel” a régi, színes házaival vonzó, tengerparti zugban…; T5**, 2 km, +100 m)

4. nap

Vágar szigete, Mykines szigete

Vágar szigete

Autózás tengeralatti alagúton Vágar-ra (hajnali kelést és bő 1 órás autózást követően 6 óra körül parkolunk le Vágar “szívében”, egy idilli, zöld lapályon, melyet patakok szőnek át…) – túra a Fjallavatn mentén a Reipsáfossur-ig illetve a Grimsstadfjall-re (a tengerszint felett 100 méterről, egy köves út parkolójából kellemes sétával indítunk, majd a tavat elérve annak partján haladunk tovább; e patakátkelésekben bővelkedő szakasz 2-3 km-t tesz ki és meglehetősen “cuppogós”; érdemes azonban kitartani, mert a tó vizével elsiető patak egy igen szűk kanyonba hullik alá – a víz számára a “végállomás” ezúttal is az Atlanti-óceán, a tekintetünk számára viszont nincs határ, csak a végtelen messzeség; FAKULTATÍV hosszabbítás: aki szeretne felülről is megtekinteni a tavat, az felkapaszkodhat az 523 m magas Grimsstadfjall-re is, ahol a bónusz Vágar sziget legpompásabb partvidékének látványa lesz; T6A**, 12 km, +/-100 m illetve T6B***, 15 km, +/- 500 m) – Sörvágsfjördur – séta az ár-apály zónában (apály idején az 500 méteres hegyek közé benyúló fjord végében hatalmas területű, pocsolyákkal teli homokpad kínál remek látnivalókat az “apró szépségek értékelőinek” – pld. csigaforgatók, a homokos felszín redős mintái, tükröződések) – Böur falu (közvetlenül a vízparton sorakoznak öreg házai; átjárókkal, szűk kis utcákkal, szinte lakosok nélkül – inkább skanzen, mint élő település benyomását kelti) – Skárdsáfossur (némi fűben tipegést követően felülről pillantjuk meg a keskeny szurdokból “kispriccelő”, majd a tengerpart lekerekített kövein szétporló zuhatagot; na, ekkor érdemes lesz lehuppanni, mert érzékszerveinket nem csak a hulló víz, hanem a környezetében csillogó, tagolt, járhatatlanul meredek sziklafalak színes kőzetrétegei is ” alaposan megterhelik” majd…) – áthajózás Mykines szigetre (a hajóra az apró szigetre tervezett, sátras éjhez szükséges felszereléssel és fél napi élelemmel szállunk fel…)

Mykines szigete

Mykines tengeri madár-költőhelyeinek (lundák, alkák, lummák) megfigyelése (Mykines ott van Földünk három legszuperebb lunda-megfigyelő helye között; a kedves-mókás madarak este 8 óra után kezdenek visszatérni a nyílt óceánról a füves sziklafalakban található fészkeikhez; alkonyi túránkat a szokottnál is kényelmesebb, nézelődős tempóban tesszük meg, türelmünk jutalma a lundák viselkedésének pár méterről való megcsodálása – no meg néhány emlékezetes fénykép – lehet…; T7***, 7 km, +/- 450 m) – szállás 1 éjre Mykines kempingjében, sátorban

5. nap

Mykines szigete, Streymoy szigete

Mykines szigete

SZABAD PROGRAM Mykines-en (a délelőtt java része napozással és/vagy önfeledt nézelődéssel telhet a Feröer legnyugatibb – egyúttal a lakott szigetei közül a legkisebb területű, mindössze 10 km2-es – földdarabján…) – áthajózás Vágar szigetre (a 11 órakor induló hajó kb. 40 perc alatt ér Sörvágur-ba)

Streymoy szigete

 autózás Streymoy szigetére (ismét a tengeralatti alagutat vesszük igénybe…) – Saksun (Streymoy szigetének északi részén, e magas hegyek övezte völgyben korábban egy mélyen benyúló öböl volt, amely természetes kikötőhelyet jelentett, egy vihar azonban homokkal töltötte fel az öböl bejáratát a 19. században; ilyen különleges múlttal ugye nem meglepő, hogy a természet szépsége azonmód „szíven üti” az ide megérkezőt…; a „kincses völgy” néprajzilag is kuriózum: csak egy-két farm élte itt túl a szélfútta évszázadokat; belépve egy-egy ilyen magasztos helyre, olyan érzésünk támadhat, mintha időutazáson vennénk éppen részt: kőfalú, fűvel borított tetejű, kicsiny házak (az egykori Saksun falu) körvonalai válnak el egymástól a gyakran órákra „becsücsülő” ködben; kezdetnek elég gondolatfékező a hely, ám aztán amint átitatódunk eme „Feröer-ikon” hangulatával, elkezdünk “képeket meglátni benne”, de volt már, aki azt várta, hogy előlépjen egy viking, s nagyot fújjon a kürtjébe, a harsonaszó pedig “felébressze” több évszázados álmából a csodálatos völgyet…)

Saksun-öböl (apály idején a tó mellett elhaladva, a szurdokon át sétálunk ki a nyílt óceánhoz, majd ahogy közeledik a dagály, úgy “vonulunk vissza” a tengeröböltől a tóhoz; tátva maradt szánkat csak azután csukhatjuk be, mikor a tópart tükröződéseit is a hátunk mögött hagytuk…; T8*, 3 km, +/- 50 m) – Saksunardalur (a kis templom és a régi farmépületek füves tetejükkel és a köztük csordogáló patakokkal, a zúgó folyócska mély és keskeny völgye az oldalról belehulló vízeséssel, e varászlatos hangulatú helyet szinte körbezáró katlan pedig a meredek gerincek mintázatával és egy-két újabb vízeséssel vonja magára figyelmünket…) – Tjörnuvik (30 perces autózssal érkezünk meg az amfiteátrum-szerű völgybe, ahol sekély, homokos öböl partján “zsúfolódtak össze” a mindössze 70 lakosú falu színes házikói és impozáns kis temploma; a hullámok itt oly lassan, oly lágyan csúsznak el a partig, hogy órákig el tudná az embert nézni őket…) – túra a Tjörnuvik-hágóba, 522 m (a Tjörnuvik település mögötti legelőkön kapaszkodunk fel a falut körbe vevő, meredek hegyfalakon átjárást kínáló egyetlen hágóba; a kaszálót rohanó patakok tucatjai szelik keresztül és zsinórokként futó régi, mohos kőfalak teszik számunkra – és sok száz itt élő birka számára – még érdekesebbé…; T9***, 6 km, +/- 500 m)

6. nap

Kalsoy szigete – Mikladalur, Tröllanes és a Kallur-világítótorony

Korai átkelés komppal Kalsoy szigetére (tiszta, napsütéses reggeleken Kalsoy olyan, mintha egy óriás sárkány aludna félig vízbe merülve, s csak a taréjos, csutakos háta csillanna meg a korai fényekben) – Mikladalur (a sziget keleti partján fekszik, egy széles völgyben, amely fölött északon a Nestindar (788 m), délen a Gásafjell (806 m) magasodik; a völgy (dalur=völgy) viszonylag magasan fekszik, és mivel a végén meredeken szakad a tengerbe, ezért a falu híresen nehezen közelíthető meg a fjord felől; reggel a település színes házikói között és a Mikladalurt kettéosztó patak partján bóklászunk kicsit…) – Tröllanes (Kalsoy északi részén – ott is a “lakható” keleti oldalon – található, picike falu) – túra a Kallur-világítótoronyhoz (a Feröeren túrázó számára kihagyhatatlan kaland vár ránk, az egyik legszebb gyalogtúra ezen nagyszerű ösvényekben bővelkedő szigetvilágban;  dél körül Tröllanes-ből indulunk, s ahogy komótosan feljebb és feljebb sétálunk a felette nyújtózó hegyoldalban, úgy bontakoznak ki előttünk az Északi-szigetek egymással szinte párhuzamos gerincei illetve Streymoy és Eysturoy csúcsoktól izgalmas, fjordok által tagolt tömbje; a “reményvesztett hajósok támaszát” a naplemente előtti órákban elérve a tőlünk K-re elhelyezkedő, párhuzamosan futó hegy-sziluettek végképp „kiakaszthatják” a már eddig is sokat “gyötrődött” érzékszerveinket; az oda-vissza túra körtúrává bővíthető, ha visszafelé az 537 m-es Borgarín-csúcsot is bevállaljuk…; T10***, 8 km, +/- 600 m) – visszatérés komppal Bordoy szigetére, Klaksvík-ba

7. nap

Eysturoy szigete

Túra a Slaettaratindur-ra (e hosszú túranapon – hogy elkerüljük a “hívatlan turistatársakat” – már kora reggel leparkolunk a Feröer legmagasabb, 882 m-es, hegye közelében – ott, ahol amúgy további 600-800 m-es csúcsok is találhatók; az autóút mellől, a hágóból induló ösvény közepesen nehéz, bárki számára teljesíthető, csak némi kitartás szükséges; a lapos – gyakorta birkák által is látogatott – csúcsról aztán a Feröer-szigetcsoport legtöbb tagját “kipipálhatjuk”…; T11***, 4 km, +/- 460m) – Gjógv (a hely nevét arról a sziklahasadékról kapta, amelyben apró kikötője is található; a Cinto kedvenc feröeri településén remek lehetőségeink lesznek színes halászházak fotózására, de 30-40 perc kirándulásra tengeri madár-költőhelyeket is találhatunk – úgy 150-200 méterrel a tengerpart fölé magasodva…) – túra a Fjallid-gerincre vagy a Búgvin nevű sziklaformáció megcsodálása (a Fjallid-ről csodás kilátás nyílik az Eysturoy-tól Keletre, egymással párhuzamosan húzódó hegyvonulatokra, melyek mindegyike egy-egy legalább 700 m magas sziget…; a Búgvin egy 188 méteres sziklamonstrum, amely a tengerből (!) emelkedik ki; ez a szigetvilág legnagyobb szabadon álló sziklaoszlopa, madarak ezrei fészkelnek rajta és a környező parti sziklákon; T12A***, 5 km, +/- 400 m vagy T12B***, 9 km, +/- 600 m)

8. nap

Vidoy szigete, Bordoy szigete, Eysturoy szigete

Vidoy szigete

FAKT. PROGRAM (ingyenes): óceáni napkelte Vidoy viharoktól “tépett” tengerpartján

Hajnali 3 órakor már talpon leszünk, hogy a Feröer legészakibb, autóval elérhető pontján várhassuk a napkeltét (03:58); a nem túl távoli “szomszédtól”, Fugloy szigetétől É-ra  emelkedik ki az izzó korong az Atlanti-óceánból; e helyütt amúgy pompás abráziós partszakaszok és két – a tengerbe ömlő – patak is vár ránk – szóval e kiruccanás megéri majd a korán kelést…

Bordoy szigete

Délelőtt SZABAD PROGRAM (nézelődés, bevásárlás) Klaksvík-ban

Eysturoy szigete

Eidi tengerpartja (utazásunk egyik kőzetformációkban leggazdagabb partszakasza, mely ráadásul  vizes látványosságokban is bővelkedik; a lávasziklák és hullámok vájta barlangok világa ez, ahol nemcsak előbbiek és egy óceánba aláhulló – szikla-pocsolyákban tükröződő – vízesés ejti rabul szívünket, hanem a gömbölyded kövekkel teli szórt, barnamoszatok által “lakott” ártér és az ott táplálék után bóklászó madarak is; e terep nem a táv vagy szintkülönbségek, hanem a vizes-tocsogós környezet és a csúszós sziklák miatt igényel rátermettséget és ügyességet; T13**, 1 km) – Eidiskollur, Risin és Kellingin (az Eidi falucska feletti füves hegyháton – Eidiskollur – feljebb merészkedve nemcsak Streymoy és Eysturoy vonulatait tudjuk pompás fényképekbe komponálni, hanem a 352 m-es félsziget tetejét elérve, az É-i sziklafala pereméről, megörökíthetjük az Óriást és a Boszorkányt (Risin og Kellingin), a Feröer-szigetvilág két leghíresebb – 78 illetve egy 67 m magas – abráziós szikláját…; lesz mit ámulni-bámulni a meredek hegyoldalban futó, egyenletesen emelkedő ösvényt követve és a körpanorámával váró csúcson is; T14***, 4,5 km, +/- 300 m)

9. nap

Vágar szigete

Gásadalur és a Múlafossur (élményeink mai “özöne” egy “vízözönnel” kezdődik:  az alig 40 lakosú Gásadalur településről gyalog indulunk el, hogy méltó megfigyelőpontokból örökíthessünk meg egy meseszép természeti környezetben aláhulló víztömeget; szerintünk a Múlafossur a legszebb zuhatag a Feröer-en – de mivel „erős” a mezőny, így akár tévedhetünk is…) – túra a Hviltkinnavatn-hez (dél körül induló, hosszú túránkon kezdetben a minket szinte  körbeölelő hegyekben és a mellettünk alásiető Dalsá-patakban gyönyörködve gyalogolunk, egészen a Gásadalur feletti gerincen lévő hágóig – Urdnagjógv, 553 m –, majd a füves lejtőkön addig ereszkedünk alá, míg egy tengerbe zuhanó sziklafal megálljt nem “parancsol”; az alattunk 300 méterrel kucorgó öböl, a kalózfilmekbe illően eldugott Vidvík megcsodálását követően érjük el a “fordítópontot”, a 214 méteren lévő hegyi tavat, ahol gyapjúsások között piknikezhetünk; T15****, 13 km, +/- 1000 m) – Tindhólmur (a hazaút megkezdése előtt alkonyi fényekben fotózhatjuk a csipkézett tetejű, lakatlan szigetet)

10. nap

Streymoy szigete, Tórshavn

Autózás Streymoy szigetére – Tórshavn (2 órás SZABAD PROGRAM a szigetvilág fő településén; a zegzugos utcák, a színes, füves tetejű házak és az öböl felett „uralkodó” erőd is méltán tarthat igényt figyelmünkre…) – autózás Vágar szigetére

A túra 10:30 órakor Vágar szigetén, a repülőtéren ér véget.

A javasolt repülési útvonal július 22-ére: Vágar sziget 12:05 – Koppenhága 15:10 (SAS) – átszállás Koppenhágában – Koppenhága 20:05 – Bécs 21:50 (Austrian)

A jövőben érdekel!

Ha most nem tudsz eljönni erre az útra, de nagyon megtetszett és a jövőben szívesen részt vennél ezen az úton, akkor is jelentkezz! A következő útra előjegyzünk, és elsőbbséget élvezel a jelentkezésnél!


Az adatvédelmi tájékoztatót elfogadom.*

Kérem az érdekességeket, hasznos információkat, tippeket, akciókat tartalmazó hírlevelet!

A program kezdetéig fennmaradó idő már csak:

Nap

:

Óra

:

Perc

:

Mp